Paprika

Termőhely igény

A legmagasabb igényeket támasztja a talaj szerkezetével, fizikai és kémiai tulajdonságaival szemben. A gyorsan melegedő, jó tápanyag és vízgazdálkodású középkötött homokos vályog, vályog fizikai féleségű talajok nevezhetők ideálisnak. Megfelelő talaj előkészítés esetén gyengébb talajszerkezet mellett is jó eredményt adhatnak a fűszer és paradicsom alakú paprikák. Az igényesebb fehér termésű paprikák azonban csak kiváló szerkezetű talajokba vethetők, illetve ültethetők. A talajok víz és tápanyag gazdálkodása, valamint a kötöttebb talajok levegő gazdálkodása jó minőségű szerves trágyával javítható.
Szabadföldi termesztéshez a 2-3% humusz tartalom elfogadható, hajtatásban ennél nagyobb (4-5%) szerves anyag tartalomra kell törekedni, hogy a gyökérzet a fokozott víz és tápanyagfelvételnek meg tudjon felelni.
Szabadföldi körülmények között a paprika gyökerei 25-30 cm mélyre hatolnak le, de a helyre vetett paprikák (fűszerpaprika pl.) ennél mélyebbre is gyökeresednek. A sekély művelésből adódó sekély gyökeresedés a nyári nagy melegben nem biztosítja a növények megfelelő vízellátását.
Kémhatás és mészigény átlagosnak mondható. Kedvező a 6,5-7,5 pH és az 1-5% mésztartalom. 1% mésztartalom alatt Ca hiánnyal kell számolni, 5% feletti mész tartalom pedig elsősorban a mikroelem ellátásban okozhat zavarokat.

Tápanyagigény

Nagy tápanyagigényű növény, tápanyagokban gazdagon ellátott talajokat igényel, ugyanakkor érzékeny a túltrágyázásra és a magas só koncentrációra. A tápanyagoknak könnyen felvehető formában kell lenniük különösen a palánták kiültetésének időszakában és a gyökeresedésük mélységében. Ekkor a legfontosabb tápelem a foszfor, melyből palánta korban többet igényel. A foszfor hiány tünetei ebben a korban jelentkeznek erőteljesen – lassú növekedés, vékony szár, gyenge gyökérzet, lassú kötődés, kései virágzás. Különösen igaz lehet ez hideg időjárásban, amikor a talajok életfolyamatai lelassulnak és csökken a foszfor feltáródás üteme is. Ennek a jelenségnek általában látható jelei is megjelennek a növény alsó leveleinek barnás-vöröses elszíneződésével.
A nitrogén felvétel a zöldtömeg növekedésével folyamatosan emelkedik, nagyobb ütemű nitrogén felhasználás a bogyók kinevelésével indul el. Nitrogén hiány hatására a bogyók megnyúlna, a termés fala vékony marad, a gyökérzet kevésbé elágazó vékony és hosszú lesz. A nitrogén túladagolása (elegendő nedvesség esetén) abnormális növekedést, erős lombozatot és apró bogyókat eredményez.
A paprika a Ca hiányt a bogyókon a bibepont közelében jelentkező foltosodással jelzi. Az ilyen bogyó korábban színesedik, fénytelen, fakó marad.
Intenzív termesztésnél megjelenhet a Mg hiány is az alsó levelek klorotikus tüneteivel.
A paprika nem szereti a monokultúrát, legjobb előveteményei a kalászosok és a pillangósok.

A korszerű intenzív termesztés technológiákban a tápanyag ellátást döntően műtrágyákra alapozzuk.

Fajlagos tápanyagigény

Gyakorlati tápanyagigények, közepes termés

Őszi alaptrágyázás

Lazább homok talajokon az NPK alapműtrágya felét megosztva kora tavasszal adjuk ki a tápanyag kimosódás elkerülése érdekében.

Tavaszi nitrogén alaptrágyázás

Starter nitrogén alaptrágyázás

Kiegészítő trágyázás

A kiegészítő nitrogén műtrágyák mennyiségével a tavaszi nitrogén alapműtrágya mennyiségeket csökkentsük.

Levéltrágyázás

Hajtatott étkezési paprika Genezis technológia