Csemegekukorica

Helyzete

A kukorica fajok közül a csemegekukoricát feldolgozása és felhasználása miatt a zöldségnövények közé sorolják, azonban termesztése a szántóföldi növények közé illeszkedik be, mely adódik jelentős vetésterületéből. Európában a vetésterületet tekintve hazánk az élmezőnyben helyezkedik el, mintegy 25.000 ha körüli területen folyik termesztése. Csemegekukorica exportunk konzervben meghaladta a 60.000 tonnát, mélyhűtött csemegekukorica exportunk is elérte a 30.000 tonnát. A növény gazdasági értékét növeli, hogy rövid tenyészideje miatt másodvetésben is termeszthető.

Termőhely igény

A kukorica termesztésére általában alkalmas területek, vagyis az öntözhető termékeny, kiegyenlített hő- és vízgazdálkodású középkötött mezőségi- illetve erdőtalajok és a vízrendezett réti- és öntéstalajok alkalmasak a csemegekukorica termesztésére is. Öntözés nélküli termesztése kockázatos, ezért kerülendő.

Tápanyagigény

A kukorica víz- és tápanyagigényes növény, a termés mennyiségét az időjárás hatása és a tápanyag mennyisége befolyásolja legnagyobb mértékben. A csemegekukorica a szemes kukoricánál mérsékeltebb nitrogén és nagyobb kálium mennyiségeket igényel. A tápanyagok közül káliumigénye kiemelkedően magas, a mikroelemek közül pedig a cinkre kell odafigyelni. Különösen foszforral és mésszel jól ellátott talajokon alakulhat ki relatív cink hiány. Az aprított szár- és tarlómaradványokkal jelentős kálium- és szervesanyag-pótlást biztosítunk, amelyet különösen a monokultúrás termesztésnél kell figyelembe venni. A foszfor- és káliumtrágyákat, valamint a nitrogénadag kisebb részét ha szár-maradvány van  az őszi alapművelés során alaptrágyaként forgatjuk a talajba. Ha az őszi alaptrágyázás elmaradt, a Genezis NPK-termékek jó vízoldhatósága lehetővé teszi a kora tavaszi alkalmazást, de a kellő hatékonyság érdekében a talajba legalább 10 cm mélyen kell bedolgozni. Ezt célszerű a nitrogénműtrágyával együtt végezni. A korábbi tapasztalatok és a legújabb mérések is tanúsítják, hogy a  harmonikus tápanyag- gazdálkodás az időjárás okozta termésingadozást mérsékli és a termésbiztonságot javítja.

Fajlagos tápanyagigény

Őszi alaptrágyázás

*Jó foszfor ellátottságú területeken, vagy NP starter alkalmazása esetén

A tervezhető termésre számított foszfor- és káliumműtrágyákat 80-100 %-ban az őszi alapmunkák során, középkötött-, kötött talajokon a nitrogén egy részével, ősszel juttatjuk ki. A foszfor és kálium maradék mennyisége (0-20 %) tavasszal a vetőágyba dolgozva is kiadható, illetve vetéssel egy menetben is kijuttatható.

Tavaszi nitrogén alaptrágyázás

Starter nitrogén alaptrágyázás

Kiegészítő trágyázás

A starter műtrágyák nitrogén és foszfor hatóanyagait a tervezésnél vegyük figyelembe.
A kiegészítő nitrogén műtrágyák mennyiségével a tavaszi nitrogén alapműtrágya mennyiségeket csökkentsük.
Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet legújabb 3. számú melléklete szerint csemegekukoricában nitrát érzékeny területeken a takarmánykukoricánál lényegesen nagyobb nitrogén hatóanyag mennyiségek juttathatóak ki. Pl. közepes humusz ellátottságú barna erdőtalajon 240 kg/ha.

Első lombtrágyázás állományban

Az optimális időpont a csemegekukorica 6 - 8 leveles állapota. A kukorica ezen időszakban intenzíven fejlődik, megkezdődik a generatív szervek képzése, ami igényli a harmonikus tápanyagellátást. A kukorica magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb nagyobb cinkhiánya, melyre a növény érzékenyen reagál. Hiányában a kukorica növekedése visszafogottá válik, a virágképződés késik, esetleg el is marad. A talajban még jó Zn ellátottság mellett is jelentkezhet relatív cinkhiány, melyet a foszforral jól vagy igen jól ellátott területeken a P-Zn felvételének antagonizmusa idéz elő. Az esetleges cink és mikroelem hiány elkerülése érdekében használjunk levéltrágyákat, összekötve a kijuttatást akár egy kései poszt gyomirtással. A gyomirtószer kijuttatását elsősorban a gyomok fejlettségéhez, a levéltrágyák kijuttatását viszont a kukorica fejlettségéhez igazítsuk. Ha szükséges, a jobb hatékonyság érdekében két menetben permetezzünk. Amennyiben a kukorica tipikus foszfor hiány tüneteket mutat - a levelek lila elszíneződése - használjunk foszfor túlsúlyos lombtrágyákat.

Második lombtrágyázás

Amennyiben kiegészítő trágyázást nem végzünk, célszerű lehet nitrogén és Zn tartalmú lombtrágyák kijuttatása. Határozott cink hiány esetén a magas cink tartalmú Mikromix A cink lombtrágya kijuttatása javasolt 5 l/ha dózisban. A nagyobb levélfelületre kijuttatott cinktartalmú levéltrágyák jól hasznosulnak elősegítve a növény intenzív növekedését.

Lombtrágyázás címerhányásban (opció)

Tápanyag-visszapótlásról lombtrágyázással utoljára címerhányáskor tudunk gondoskodni. Előfordulhat, hogy a cink vagy más mikroelemek valós esetleg relatív hiányát tapasztaljuk állományunkban. Amennyiben állományban védekezünk kukoricabogár, vagy egyéb rovarkártevők ellen, akkor a nagy termésmennyiség elérése érdekében juttassunk ki cinket és mikroelemeket. A beavatkozás feltétele a megfelelő technika. (nagy has magasságú önjáró permetezőgép – népnyelven: „hidas traktor”)

Csemegekukorica lombtrágya technológia: