Kukorica

Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Az elmúlt 10 évben vetésterülete 1,1 – 1,2 millió ha között mozgott. Terméshozama erősen évjáratfüggő (csapadék, légköri aszály), ennek következtében 3,7 és 7,5 tonna volt. Időjárás kitettsége a tavaszi vetésű növények közül a legnagyobb. Sajnos ezt nem minden esetben sikerül megfelelő agrotechnikával ellensúlyozni.Hazánkban legnagyobb arányban, közel 90%-ban takarmányozásra használjuk fel. Az ipari feldolgozás mintegy 7%-ot tesz ki, ezen belül a keményítő, az invertcukor és alkohol előállítás jelentős – ez utóbbiak részaránya folyamatosan nő.

Talaj - és vízigénye

A kukorica a jó mészállapotú talajokat kedveli, de a gyakorlatban savanyú talajokon is eredményesen termesztik. A meszezésre szoruló területeken általában kukorica alá meszeznek, mert a friss meszezésre igen jól, jelentős terméstöbblettel reagál. Ebben az esetben a Zn pótlásra feltétlenül figyelni kell. Jelentős a vízigénye, és a jelenlegi, nagy termőképességű fajták esetén a legtöbb évjáratban ez korlátozza a terméslehetőségeket.

Vetésváltás

A kukorica nem igényes az előveteményre, a növényi sorrendbe jól beilleszthető, problémát nagy vetésterülete okozhat.

Jó előveteményei azok a kultúrák, melyek korán lekerülnek a területről, nem hagynak sok szármaradványt maguk után, nem szárítják ki a talajt. Ezek után időben el lehet kezdeni a talajmunkát, jó minőségben lehet a talajt előkészíteni a kukorica számára.

Jó elővetemények: az őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, repce, a csemegekukorica, a korai burgonya, len, mák, kender, lucerna, vöröshere.

Közepes előveteményei általában a későn lekerülő, sokszor nagy mennyiségű, nehezen lebomló szármaradványt hagyó növények: napraforgó, kukorica, silókukorica, cukorrépa, őszi, tavaszi takarmánykeverékek.

Rossz előveteményei a kukorica monokultúra, a cukorcirok, szemescirok, szudánifű, száraz évjáratokban a lucerna és a cukorrépa.

Tápanyagigénye

A kukorica tápanyagigénye termőhely függvényében, közepes szintű talajellátottságot feltételezve:

• Nitrogén: 20-28 kg hatóanyag/tonna termés
• Foszfor: 11-22 kg hatóanyag/tonna termés
• Kálium:18-26 kg hatóanyag/tonna termés

A mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny, a növény fejlődésében visszamarad, romlik a N beépülés, a leveken fehér sávozottság figyelhető meg. A cink ma terméskorlátozó tényezővé válhat, érdemes a pótlásra gondot fordítani. A közismert P – Zn antagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén különösen meszes talajokon relatív Zn, hiánnyal kell számolni, ami jelentős termésveszteséget eredményezhet.

Tápanyagfelvétele

A kukorica tápanyagfelvétele kezdetben lassú majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A címerhányás időszakában a káliumfelvétel lassul, majd leáll, azonban a N és P felvétele a szemtelítődés időszakában is jelentős, intenzitásuk a virágzás idején a legnagyobb.

A kukorica foszforfelvételében a 4-6 leveles állapot kritikus, ekkora a szem foszforkészlete elfogy, de a gyökérzet még fejletlen. Ezért még jó foszfor ellátottság mellett is hideg vagy száraz talajokon gyakori a foszforhiányt jelző liluló levélzet.

Az elmúlt években tapasztalható késő tavaszi lehűlések miatt gyakran lehetett tapasztalni ennek az átmeneti foszfor hiánynak a tüneteit.

Nitrogéntrágyázás

A kukorica nitrogén igénye nagy, a nitrogén pótlás tervezésénél figyelembe kell venni növényünk igényét, a nitrogénfelvétel dinamikáját, a talaj kémhatását és puffer kapacitását. A kukorica nitrogén felvétele viszonylag egyenletes szinte az egész vegetációs időszakban, ezt az egész tenyészterületet behálózó fejlett gyökérzetével biztosítja. A N-ellátásnak fontos szerepe van a címerhányástól a teljes érés végéig. Ha van elegendő a nedvesség és kedvező a N-ellátás, a virágzás hamarabb kezdődik. A túlzott N-ellátás elsősorban a nővirágzást késlelteti. A napi N-felvétel a virágzáskor a legnagyobb. Mindezek figyelembe vételével a kukorica nitrogén műtrágya adagját célszerű nemcsak laza talajokon megosztani. Az alap nitrogén műtrágya után állományban juttathatunk ki tápkultivátorral kiegészítő műtrágyát. A trágya-féleségek megválasztásával is segíthetjük a növényünk folyamatos táplálását. A gyorsan ható ammóniumnitrát műtrágyák helyett válasszunk lassúbb feltáródású nitrogén-formákat, mint amilyen a Pétisó és a karbamid.

A nitrogén műtrágyák mennyiségének meghatározásakor vegyük figyelembe a vonatkozó jogszabályok – nitrát rendelet – határértékeit.

Foszfortrágyázás

A kukorica foszforigénye közepes, a foszfor-felvételét nagyban befolyásolja a hőmérséklet csökkenés, a rossz talaj szerkezet, a talajnedvesség hiánya. A foszfor felvételét és hatását más makro- és mikro-elemek (N, K, Mg) is módosítják. A túlzott foszfor-trágyázás akadályozhatja a mikroelemek felvételét (Zn, Cu, Fe) és relatív mikroelem-hiányhoz vezet. Jó technológia kukoricánál a foszforműtrágya starter formában történő kijuttatása, a mag mellé adott kis mennyiség elősegíti a fiatal növény foszforellátottságát különösen hűvös tavaszi időjárásban. Segíti a kukoricát a gyökérváltásában, és a gyors kezdeti fejlődésben.

Káliumtrágyázás

A kukorica kifejezetten káliumigényes növény. A jó káliumellátottság javítja a stressz-tűrő képességet (fagy-és aszálytűrő képességet, szárszilárdságot). A növény a káliumot aktív mechanizmus útján a talajoldatból veszi fel. A talaj savanyú kémhatása erősen akadályozza a K-felvételt. A kálium nagymértékben javítja a növények vízfelhasználását, elsődleges szerepe van a sztómák nyitódásának és záródásának folyamatában.

Mésztrágyázás

A kukorica igazán jó termést kalciummal telített talajokon ad. A kukorica alá – a meszes talajaink kivételével- szükséges lenne a periodikus, fenntartó meszezés. Ha erre nem nagyon van lehetőség akkor a műtrágya kiválasztásakor feltétlenül tekintetbe kell venni a talaj kémhatását és Ca,Mg tartalmú nem savanyító hatású MAS típusú – pl. Pétisó nitrogén műtrágyákat kell használni.

Mikroelemtrágyázás

Az intenzív és alapvetően műtrágyákra alapozott termesztés technológiák miatt a növények számára nélkülözhetetlen mikroelemek egyre jobban kifogyóban vannak talajainkból. A nagy mennyiségű termésekkel egyre több Ca, Mg, Zn és Cu kerül ki a talajból. A nagy kukorica termesztő vidékeken megfigyelhető a talajok cink készletének elfogyasztása, általánosságban elmondható, hogy termőtalajaink nagy része cinkhiányos. A foszforban jól ellátott területek P trágyázása a P-Zn antagonizmuson keresztül ezt a helyzetet csak rontja. A hiánytünetek különösen felerősödnek a mészben gazdag talajokon, mert a mész is akadályozza a növény cinkfelvételét. Ezeken a területeken eredményesen használhatók a cink tartalmú komplex műtrágyák és a cinket kelátkötésben tartalmazó levéltrágyák.

A trágyaigényt és a trágyahasznosulást a talaj, az időjárás és a termesztési tényezőkön kívül a választott kukorica hibrid jelentősen módosíthatja. Általánosan elmondható, hogy a P- és a K-műtrágya teljes mennyiségét nyár végén, ősszel alaptrágyaként juttassuk ki, és 25-30 cm mélyen dolgozzuk be. Amennyiben területünkön nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány kerül bedolgozásra, ne feledkezzünk meg a nitrogén pótlásáról. Ha csak tavasszal tudunk alaptrágyázni, használjunk N tartalmú komplexeket. Fontos szempont, hogy ezek a műtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen felvehető formában tartalmazzák.

1. Őszi alaptrágyázás talajba dolgozva

A kukorica káliumigényes növény, fejlődése során a vegetatív szervek felépítéséhez, szárszilárdság és a betegség ellenállóság javításához pótlása elengedhetetlen. A növény nagy tápanyagigényének fedezéséhez a foszfor és a kálium őszi alaptrágyaként történő kijuttatása javasolt, még közepesnél jobb K ellátottság mellett is. Figyelembe véve hogy a P és a K a talajban kevés mobilitást mutat, célszerű az őszi alapműveléssel (gyakran őszi mélyszántás) a gyökérzónába dolgozni. Amennyiben nagy mennyiségű gyökér és szármaradvány kerül bedolgozásra, ne feledkezzünk meg a nitrogén pótlásáról, melyre a talajlakó mikrobáknak van szüksége a növényi maradványok lebontáshoz. Megjegyezzük, hogy a kimosódási veszteségek csökkentése, valamint környezetvédelmi okok miatt az ősz folyamán kerüljük nagyadagú nitrogéntrágyázást. Az ajánlott termékeket a legmélyebb alapműveléssel dolgozzuk a talajba.

2. Tavaszi NPK alaptrágyázás talajba dolgozva

Amennyiben az ősz folyamán nem volt lehetőségünk alapművelésre, vagy csak a műtrágyaszórást hagytuk el, a tápanyag-visszapótlás  tavaszra marad. A kora tavaszi alaptrágyázás során használhatjuk az ősszel szokásos kálium túlsúlyos NPK összetételeket. A választás során fontos szempont, hogy ezek a műtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen felvehető formában tartalmazzák. A Genezis NPK műtrágyák vízoldékonysága kiváló. A kijuttatást igyekezzünk minél korábbra időzíteni, amikor a talajban még van kellő mennyiségű nedvesség az oldódáshoz.

3. Tavaszi N alap és NP starter trágyázás talajba dolgozva

A nitrogén alaptrágyát a magágy készítés előtt juttassuk ki és dolgozzuk a talajba. Karbamid használata esetén vegyük tekintetbe, hogy a tervezett vetés előtt legalább 8 - 10 nappal ki kell juttatni és azonnal a talajba dolgozni a csírázás gátló hatás elkerülése miatt. Laza szerkezetű talajokon feltétlenül osszuk meg a nitrogén adagot. Amennyiben kiegészítő nitrogén trágyázást is alkalmazunk, az ajánlott N alap dózist ezzel csökkentsük.

A mennyiben nem rendelkezünk vetőgépre szerelt műtrágyaszóró adapterrel és mikrogranulált starter műtrágyát sem tudunk kijuttatni, akkor jó megoldás lehet a kiváló vízoldékonyságú Genezis NP starter műtrágyák kijuttatása a nitrogén alap műtrágyákkal együtt felületre kiszórva talajba dolgozva.

4. Tavaszi N, Mikro NP és NP starter trágyázás vetéssel egy menetben

A kukorica starter trágyázásával - elsősorban nitrogén, Mikro NP, illetve NP műtrágyák alkalmazásával - elősegíthetjük a kukorica gyors kezdeti fejlődését, még jobb tápanyag-ellátottsággal bíró talajokon is. Mérsékelhetjük a tavaszi időjárás szélsőségei okozta stressz hatásokat, mivel az így kijuttatott tápanyagok a csírázó, gyökeresedő növény közvetlen tápanyagellátását szolgálja. Ezzel a módszerrel biztonságosan áthidalhatjuk a hidegebb időszakok átmeneti foszfor hiányát amire a fiatal kukorica rendkívül érzékeny. A Genezis Mikro NP műtrágyákkal lehetőségünk van a kukorica számára fontos Zn utánpótlására is. A Genezis Mikro NP műtrágyák biztonságosan kijuttathatók a mikro granulátum szóró adapterrel, az NP műtrágyák pedig vetőgépre szerelt műtrágyaszóró adapterrel.

5. Első lombtrágyázás állományban

Az optimális időpont a kukorica 6 - 8 leveles állapota. A kukorica ezen időszakban intenzíven fejlődik, megkezdődik a generatív szervek képzése, ami igényli a harmonikus tápanyagellátást. A kukorica magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb nagyobb cinkhiánya, melyre a növény érzékenyen reagál. Hiányában a kukorica növekedése visszafogottá válik, a virágképződés késik, esetleg el is marad. A talajban még jó Zn ellátottság mellett is jelentkezhet relatív cinkhiány, melyet a foszforral jól vagy igen jól ellátott területeken a P-Zn felvételének antagonizmusa idéz elő. Az esetleges cink és mikroelem hiány elkerülése érdekében használjunk levéltrágyákat, összekötve a kijuttatást akár egy kései poszt gyomirtással. A gyom irtószer kijuttatását elsősorban a gyomok fejlettségéhez, a levéltrágyák kijuttatását viszont a kukorica fejlettségéhez igazítsuk. Ha szükséges a jobb hatékonyság érdekében két menetben permetezzünk. Amennyiben a kukorica tipikus foszfor hiány tüneteket mutat - a levelek lila elszíneződése - használjunk foszfor túlsúlyos lombtrágyákat.

6. Kiegészítő trágyázás és második lombtrágyázás

Amennyiben megosztottuk a tavasz folyamán kijuttatandó nitrogén adagot, a  kiegészítő  adagot a kukorica 10-12 leveles állapotában kell kijuttatnunk szilárd, vagy folyékony tápkultivátorral - amíg a traktor hasa alatt elfér a növény. A megosztással elkerülhető a nitrogén hatóanyag kimosódása különösen laza szerkezetű talajokon. Amennyiben kiegészítő trágyázást nem végzünk, célszerű lehet nitrogén és Zn tartalmú lombtrágyák kijuttatása. Határozott cink hiány esetén a magas cink tartalmú Mikromix A cink lombtrágya kijuttatása javasolt 5l/ha dózisban. A nagyobb levélfelületre kijuttatott cinktartalmú levéltrágyák jól hasznosulnak elősegítve a növény intenzív növekedését.

7. Lombtrágyázás címerhányásban (opció)

Tápanyag-visszapótlásról lombtrágyázással utoljára címerhányáskor tudunk gondoskodni. Előfordulhat, hogy a cink vagy más mikroelemek valós esetleg relatív hiányát tapasztaljuk állományunkban. Amennyiben állományban védekezünk kukoricabogár, vagy egyéb rovarkártevők ellen, akkor a nagy termésmennyiség elérése érdekében juttassunk ki cinket és mikroelemeket. A beavatkozás feltétele a megfelelő technika. (nagy has magasságú önjáró permetezőgép – népnyelven: „hidas traktor”)