Elnapolták az „alapvető jelentőségű” vállalatokról szóló döntést

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának összegző módosító javaslata alapján úgy tűnik, mégsem akarják a törvényhozók megfosztani cégeiktől az „alapvető jelentőségű”, nagyobb vállalatok tulajdonosait vagy ha mégis, akkor nem azon a módon, ahogyan azt korábban tervezték vagy nem most. A javaslatból ugyanis kimaradt az erre vonatkozó rész.

A T/8004. számú, a kormány által 2024. 04. 02-án az Országgyűlés elé benyújtott, Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról elnevezett salátatörvény javaslat többek között A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, 1996. évi LVII. törvényt is módosítaná. A javaslatban az áll, hogy ha az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az adott céget ki lehet csavarni a tulajdonosok kezéből. Az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa – egyebek mellett – kötelezheti a tulajdonosokat a vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésére, más tulajdonosok számára történő átadására.

Az, hogy kiket érintene ez a rendelkezés, amely alapján az állam gyakorlatilag elvehetné a tulajdonosoktól cégeiket, nem kérdés. Az „alapvető jelentőségű” vállalatok körébe tartozhatnak például a bankok, a kereskedelmi láncok, de a Nitrogénművek Zrt.-re is „ráillik” a fenti titulus, sőt egyesek a javaslatot a Bige Lászlóra, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosára évek óta zúduló kormányzati támadáscunami miatt – amely kapcsán több alkalommal kompromittálódott éppen a GVH is, Bige Lászlót azonban eddig mindig csak felmentették – egyenesen máris „Lex Bige”-ként emlegetik.

Nos, fentiek tükrében igazán figyelmet érdemel, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága a bizottság kormánypárti tagjainak javaslatára a végszavazás előtt elhagyni javasolja a fenti részt, azaz a GVH jogkörének fenti módon történő – köztünk szólva: nem éppen elegáns – kibővítését. Azt, hogy milyen okok lehetnek a kormány meghátrálása mögött, egyelőre csak találgatni lehet. Elképzelhető a külföldi befektetők vélhető, sajtóban is megszellőztetett tiltakozása, a kormány SPAR-ral való szembeállásának negatív hatása, a közeledő választások. És nem utolsó sorban a miniszterelnök által hőn vágyott brüsszeli vezető szerep, Magyarország uniós elnöksége ugyanis közeledik. Túl sok forog tehát most kockán, de aki a miniszterelnököt és a saját magának már elég sokat gründolt bankárt valamennyire is ismeri – vagyis tisztában van azzal, hogy Csányi Sándor régóta szeretné magáénak tudni a Nitrogénműveket is – nem fogja elhinni sem az utóbbit cáfoló hamis nyilatkozatokat, sem pedig azt, hogy fenti grandiózus tervét a kormány elfelejti.

Erre utal az is, hogy az ügyben a Törvényalkotási Bizottság ülésének napján a GVH által jegyezve megjelent egy közlemény, amelynek már a címe is beszédes – GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása. (Azaz a most kihagyni javasolt részeket nem véglegesen hagynák el, csak elhalasztanák.) A sajtóközleményben is megerősítik ezt: „…a Gazdaság Versenyhivatal egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak elhalasztásával”. Kiderül belőle az is, hogy a GVH elnöke a széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a minden érintett számára megnyugtató garanciák beépülhessenek a tervezett rendelkezésekbe.

A GVH elnöke a közleményében hangsúlyozta: a versenyhivatal minden esetben a lehető legszélesebb körű szakmai konszenzusra törekszik a tevékenységét meghatározó jogszabályokról, illetve azok gyakorlati alkalmazásáról. „A versenyhivatalra eddig is számíthattak a magyar emberek és vállalkozások és ez a jövőben sem lesz másként. A GVH sosem élt vissza a hatásköreivel és a joggal” – fogalmazott Rigó Csaba Balázs.

Mit lehet hozzátenni ehhez? Így legyen.