Petrezselyem

Régóta ismert növény. A rómaiak már fogyasztották. Ősalakjai a Földközi-tenger környékén, Spanyolországtól Görögországig szinte mindenütt megtalálhatók, de előfordulnak Algériában is.

A petrezselyem nem tartozik a nagy felületen termesztett zöldségnövények közé. Vetésterülete hazánkban az utóbbi években 2500–3500 ha. Termesztjük szabad földön és hajtatjuk. Ezenkívül magtermesztése jelentős. A magtermő terület 200–300 ha között változhat évenként.

A konyhának és így a magyar konyhának is hagyományos, közkedvelt fűszernövénye. Ételízesítő, önálló étel nem vagy csak ritkán készül belőle. A gyökere és levele is felhasználható. A piacon egész évben folyamatosan keresett cikk a csomózott petrezselyem gyökérrel, lombbal, valamint külön a gyökér és külön a lomb (petrezselyemzöld). Egy főre jutó évi fogyasztása 2,5–3,5 kg. Ezenkívül használja a tartósítóipar, és bizonyos mennyiség exportra is kerül. A évi szükséglet – leszámítva az önellátást – kb. 25–35 ezer tonna.

Tápértéke kicsi, ezért inkább fűszernövény. Levele különösen nagy mennyiségben (140–150 mg/100 g) tartalmaz C-vitamint (a gyökér C-vitamin-tartalma lényegesen kisebb), valamint B-vitamint. Ásványi sókban szintén gazdag. Található benne kalcium, foszfor és vas. Az első kettő jelentősebb mennyiségben. A fogyasztók jellegzetes, kellemes illatáért kedvelik. Illóolajai a gyökérben és a levélben is megtalálhatók.

Éghajlat és talajigény

Hőmérsékleti optimuma 16±7 °C. A csírázási minimum 2–3 °C, az optimum pedig 23 °C. A csírázás időtartama 20–30 nap. Hidegtűrő, a kifejlett növény mínusz 10, mínusz 20 °C hideget is elvisel.

Fényigénye közepes. Az árnyékot is tűri. Hosszúnappalos növény, ezért az első évben csak nagyon ritkán szökik magszárba. Közepes fényigényének köszönhető, hogy könnyen és olcsón hajtatható.

Vízigénye nagy, de mivel a vizet mélyről is felveszi és gazdaságosan hasznosítja, kevesebbet kell öntözni. Csírázáskor és a kezdeti növekedés idején igényel sok vizet. Ennek oka magvainak illóolaj-tartalma és az ebben az időben még fejletlen gyökérzet. Ebből következik, hogy keléskor és utána a szárazságra nagyon érzékeny.

Magyarország éghajlati, időjárási viszonyai kedvezőek a petrezselyem szabadföldi termesztésére. A fényviszonyok megfelelőek, a hőmérséklet kielégítő. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy – hidegtűrő lévén – még a telet is képes a talajban átvészelni. A csapadék viszont már a legtöbb területen kevés, de ez kevésbé okoz gondot, mivel a hiányzó víz öntözéssel pótolható.

A termesztés korlátozó tényezője inkább a talaj. Nem szereti a futóhomokot, a szikes, a köves, a sekély termőrétegű és nagyon kötött (KA 50) talajokat. A szélsőséges talajtípusokon gyengén fejlődik, elágazik, a kötött talajokon pedig a betakarítása nehéz. A laza, meszes talajokat kedveli. A kémhatást illetően a közömbös és a gyengén lúgos talajok növénye. A pH 6 alatti talajt már meszezni kell. A legnagyobb hozamot mély rétegű, humuszban gazdag talajokon várhatjuk.

Tápanyagigénye nitrogénből és foszforból közepes, káliumból nagy, éppúgy, mint a többi gyökérfélének.

Fajlagos tápanyagigénye 1 t termés (fő- és melléktermék) előállításához nitrogénből 3 kg, foszforból 1,8 kg, káliumból 6 kg. Termésátlaga 15-30 t/ha.

GENEZIS TECHNOLÓGIAI JAVASLAT

A technológiai javaslatban szereplő termékek változhatnak talajanalitikai javaslatok alapján, illetve a hiánytünetek elemzésével eltérő termékcsoportok alkalmazhatóak, a precíz utánpótlás és (szükség esetén) a megfelelő regenerációs potenciál eléréséhez.

*a készítmények jól keverhetők a növényvédőszerekkel, ezért javasoljuk az esetleges permetezésekkel egy menetben történő kijuttatásukat.