Görögdinnye

A görögdinnye termőterülete a sárgadinnye területéhez hasonlóan, de lassúbb ütemben csökkent 1945 után. Az 1931–1940. évek átlagában még 12 500 hektáron, 1984-ben 7000 ha-on, 1993-ban 4077 ha-on termesztettük. 2015-ben 4650 hektár volt a vetésterület.

Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi termésátlagok óriási fejlődésen mentek át. Amíg 1993-ban csak 11,9 t/ha volt a termésátlag, addig a 2001-2005 átlagában 18,9 t/ha, 2006-2010 átlagában már 24,9 t/ha volt az eredmény. 2014-ben pedig országosan 35,2 tonna termett hektáronként.

Magyarországon szinte minden faluban, városban foglalkoznak kisebb-nagyobb felületen a termesztésével. Kiemelkedő azonban Heves, Békés és Baranya megye termesztése. A termesztés fő feladata a hazai és az exportigények teljesítése. Évente 40–60 ezer tonna görögdinnyét exportáltunk (ez a frisszöldség-export 40–60%-a volt).

Az egy főre jutó friss fogyasztás mértéke 6–8 kg/fő között változik. A görögdinnyét vesetisztító hatása, kellemes íze, aromája teszi közkedveltté. A benne lévő 91,5% víztartalom is nagy érték. A görögdinnyét elsősorban frissen, biológiailag érett állapotban fogyasztjuk. A friss fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. Az éretlen (legtöbbször apró) dinnye sajátos felhasználási módja a savanyítás egészben vagy szeletelve, önmagában vagy más zöldségfajokkal vegyesen. Egyes országokban elterjedt a kifejlett dinnyék műanyag zsákos, 4,5%-os sós vízben való tárolása. A fogyasztási idő szétnyújtása végett érdemes lenne az őszi terméseket tárolókban eltartani.

Éghajlat és talajigény

A görögdinnye a legnagyobb fényigényű zöldségfajok csoportjába tartozik. A hazai termesztésben lévő fajtáink hosszúnappalosok. A virágzás 5–7 ezer lux fényerőn már zavartalan.

Hőmérsékletigénye megegyezik a sárgadinnyéével. Az optimális hőigény: 25±7 °C.

Vízigénye nagy. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével elégíti ki. Különösen érzékeny a vízellátásra fejlődésének első, lassú növekedési szakaszában.

A görögdinnyét – nagy vízfelhasználása ellenére is – a szárazságot jól tűrő növények közé soroljuk. Hazánkban a termőterület legnagyobb részén öntözés nélkül termesztjük.

Öntözéssel a termesztés biztonsága és a termésátlag jelentősen növelhető.

Tápanyag utánpótlása

A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tápanyagmennyiséget igényel. Ennek mennyiségi, minőségi és időbeni kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója.

A táplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb, ezt követi: a N-, Ca-, P- és Mg-igény.

A görögdinnye 10 tonna termésre számítva 12,3 kg nitrogént, 3 kg foszfort és 17,9 kg káliumot használ fel.

A technológiai javaslatban szereplő termékek változhatnak talajanalitikai javaslatok alapján, illetve a hiánytünetek elemzésével eltérő termékcsoportok alkalmazhatóak, a precíz utánpótlás és (szükség esetén) a megfelelő regenerációs potenciál eléréséhez.

*a készítmények jól keverhetők a növényvédőszerekkel, ezért javasoljuk az esetleges permetezésekkel egy menetben történő kijuttatásukat.