Tartalomjegyzék

Általános jellemzők



Általános jellemzők

Homoktövis

A homoktövis (Hippiphae rhamnoides) az ezüstfavirágúak (Eleagnaceae) családjába tartozó, sarjadzó, sűrű bozótot alkotó cserje vagy kisebb termetű lombhullató fa. Homok- és öntéstalajokon, tengerparti dűnéken terem. Hazai populációja védett. Egyetlen hazai rokona az ezüstfa (Eleagnus angustifolia). Parkokba, fasorokba dísznövényként ültetik. Talaj megkötésére, nagy foltok kialakítására használhatjuk, vagy sövényként is ültethetjük.

A homoktövis környezeti igénye és fajtái

Napfényigényes. Talajban nem válogat. Sivár, meszes, sós talajon is jól terem. Gyökerein nitrogénkötő baktériumok élnek. Szárazság- és fagytűrő.

Kártevői, kórokozói a levéltetvek, a szürkepenész és a Verticillium gomba, amelynek kártétele csökken, ha talajfelszíni gyökereket nem sértjük, és a növény vízellátásáról gondoskodunk.

A homoktövis telepítése

Burgonya és kajszi után ne telepítsük! Őszi vagy tavaszi telepítése A nőivarú egyedek mellé porzósat is kell telepíteni! Javasolt ültetési távolsága: 4-5 méter sor és 2-2,5 méter tőtávolság. Az ültetőgödör 50-60 cm mély, 30×30 cm-es méretű legyen. A gyökérnyakat ültessük mélyebbre, mint ahogy a csemetekertben tették. Az első évben ajánlott öntözni, és a tápanyagellátást is optimális szinten tartani. A kiültetés után ajánlott a csemetéket visszavágni. 3-4 évente nem árt metszeni.

Trágyázás

Telepítés előtt ajánlott a talaj legalább 50 centiméter mélységű forgatása érett marhatrágya, valamint a később említett kálium szulfát tartalmú műtrágya bedolgozásával. Az október második felében tervezett ültetéshez ezt szeptemberben végezzük el, a trágyaadagokat előzetes talajvizsgálatok alapján határozzuk meg. Istállótrágyából hektáronként megközelítőleg 40-50 tonnát, az említett két alaptrágyából 100-150 kilogramm hatóanyagot juttassunk ki. A talajban a P2O5-tartalom legalább 200-250 milligramm/kilogramm legyen, tekintettel a homoktövis viszonylag magas foszforigényére. A kálium tartalmú műtrágyák közül használjuk GENEZIS NPK 11:11:18 + 16 S ez ugyanis nem tartalmaz a gyökérképződésre káros klórt.

A talajt legalább 2-3 hétig hagyjuk ülepedni, és csak azután ültessünk. Vízállásos helyeken az állomány kipusztulhat, ezért az ilyen termőhelyet kerüljük.

A nőivarú egyedek mellé porzósat is kell telepíteni! Javasolt ültetési távolsága: 4-5 méter sor és 2- 2,5 méter tőtávolság. Az ültetőgödör 50-60 cm mély, 30×30 cm-es méretű legyen. A gyökérnyakat ültessük mélyebbre, mint ahogy a csemetekertben tették. Az első évben ajánlott öntözni, és a tápanyagellátást is optimális szinten tartani. A kiültetés után ajánlott a csemetéket visszavágni. 3-4 évente nem árt metszeni.

Orosz és német fajtákAz orosz nemesítésű fajták a Csujszkaja, a Jantarnaja és a Zolotoj pocsatok nőivarú, termő és az Alej hímivarú, porzós fajta. A német nemesítésű fajták a Hergo, a Leicora, az Ascola termő és a Pollmix porzós fajta. A Csujszkaja és a Jantarnaja korai fajták, hazánkban július közepe-vége közötti idő-szakban érnek. Viszonylag nagy, narancssárga, illetve borostyánszínű és elliptikus bogyóik átlagtömege 0,6-0,7 gramm. A Zolotoj pocsatok augusztusban érik, bogyói kisebbek, 0,45-0,5 grammosak, világossárga színűek és nyomott gömb alakúak. Fája edzett, termővesszői szinte vízszintesen nőnek, termő-korban pedig leívelődnek.

A Leicora októberben érik, bogyói tömörebbek, a kocsány felé kissé befűződnek, 0,6-0,7 gramm átlagtömegűek, világossárga színűek.

Szaporítóanyag

A telepítők gyökeres dugványt vásárolhatnak, illetve saját célra dugványt nevelhetnek. A dugványneveléshez a törzsfákról októberben vagy márciusban 8-12 milliméter vastagságú vesszőket gyűjtünk be, 20-22 centiméter hosszú darabokra vágjuk, majd iskolázzuk őket 80 centiméter sor- és 7-10 centiméter tőtávolsággal. A vesszőket úgy ültetjük el, hogy a talajfelszín fölött 2-3 centiméter szabadon maradjon. Rendszeres öntözés és gyommentesítés esetén őszre erős talp- és oldalgyökerekkel rendelkező, 70-80 centiméteres dugványokat kapunk. A zölddugványozással készített szaporítóanyag kétéves nevelést igényel. Fóliasátorban, műanyag konténerekben is nevelhetünk dugványokat.

Öntözés

Telepítésre a síkfekvésű, laza, levegős, tápanyagban gazdag homok vagy homokos vályogtalajok a legkedvezőbbek, 6-6,5 pH-jú, enyhén savanyú, kevés (1-2%) meszet tartalmazó talajokra ültessük. A kötött talajt szerves trágyával és Amalgeronnal lazíthatjuk. Bel- és pangó vizes területen a dugványok elpusztulnak. Homokdombokra sem célszerű telepíteni, a homoktövis ugyanis vízigényes, különösen a telepítés utáni két évben, amíg meg nem „kapaszkodik”. Amíg a gyökérzete gyér, addig a nyári forróságban feltétlenül öntözni kell, különben kipusztul. A sikeres eredéshez és a későbbiek során a kedvező hozam eléréséhez is öntözési lehetőséget kell teremteni.

Gyomirtás

Ne használjunk gyomirtó szert! A homoktövis gyümölcséből készült hús- és magolajat ugyanis betegségmegelőzésre, étrend-kiegészítőként fogyasztjuk, egyébként pedig a növény vegyszerérzékenységét is tapasztaltuk, ami összefügghet azzal, hogy gyökérzetének egy része a talajfelszín közelében helyezkedik el.

Üzemi területen a sorközöket sekélyen művelő kultivátorozással tartsuk gyommentesen, míg a tőtávokat sekély kézi kapálással vagy kaszálással műveljük. A tőközök gyommentesítésénél óvjuk a gyökérsarjakat, mert azokkal is pótolhatjuk a kipusztult töveket. Ha van öntözési lehetőség, javasolható a füvesítés. Házikertben rotációs és kézi kapálással gyommentesítsünk, a tövek mellett fokozottan figyeljünk a sekély művelésre, hogy óvjuk a felszínközeli gyökereket.

Óvatosan a vegyszerekkel

A termőre fordulás a 3-4. év után várható. Irodalmi források szerint a bokorművelésű és a törzses fák 15-20 éves korukig is teremhetnek. Gyógynövényről lévén szó, a vegyszerek (műtrágya, növényvédő szer, gyomirtó szer) alkalmazásával nagy körültekintéssel kell eljárnunk. Termőkorban gondosan megválasztott prémium műtrágyákat használjunk, gombabetegségek ellen pedig a hagyományos kén- és réztartalmú szereket használjuk. Kerüljük a nyári magas adagú nitrogénfejtrágyázást, a talajba jutó nagymennyiségű nitrogén károsítja a felszínközeli gyökereket, levélhullás lehet a következménye. A termesztési gyakorlatban a tenyészidőben általában nincs vegyszeres növényvédelem. A károsítók ellen a tél végi kén és réz hatóanyagú szereket tartalmazó lemosó permetezéssel védekezünk.

Kórokozók, kártevők

Gyakori a tőpusztulás, amely például az ültetvény 8-10 százalékát is érintheti. A kipusztulást az eddigi angliai vizsgálatok alapján Verticilium- és Fusarium-gombafajok okozzák. Ezek a kórokozók elsősorban a gyökereket fertőzik, azok korhadását, elhalását okozzák, és ezáltal elpusztul az egész növény. A gombák szaporítóképletei hosszú ideig megmaradnak a talajban. Védekezni az elővetemény helyes megválasztásával, a mélyfekvésű területek kerülésével és közvetlenül az ültetés előtt a területen konkurens gombát tartalmazó biológiai készítmény (Trifender) alkalmazásával lehet. Az állati kártevők közül a leggyakrabban zöld levéltetveket és takácsatkát észlelhetünk a leveleken. A kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) hernyói a törzsbe furakodnak, és a bélrészt „fogyasztják”. Tartsuk tisztán a fák, bokrok alját, így a jelenlétüket könnyebben fölismerhetjük a fűrészporszerű ürülékcsomók alapján. Keressük meg a behatolás helyét, onnan egy vékony drótot felszúrva elpusztíthatjuk a hernyót.

A betakarítást az érés elején kell elvégezni. Ha a betakarítással a gyümölcsös vesszővégeket levágjuk a következő évi termés egy részétől is megszabadulunk! Leghatékonyabb, ha a korona belső részén lévő terméses hajtásokat lemetsszük, a külső részekről pedig kézzel leszedjük a bogyókat. Gépi szedés is lehetséges.

Vitaminok tárháza

Legjelentősebb a homoktövis C-vitamin-tartalma, ami 100-300 milligrammszázalék közötti érték fajtától és érettségtől függően. A késői érésű fajták, például a Leicora és azAscola C-vitamintartalma nagyobb. A túlérett bogyók kevesebb C-vitamint tartalmaznak, de a cukortartalmuk magasabb. Jelentős, 0,8 milligrammszázalék az E-vitamin mennyisége is, és kisebb mennyiségben B1- és a B2-vitamin istalálható a bogyóban. A vitaminokon kívül olajat 3-8 milligrammszázalékban, cukrokat 2-6, karotint 2-10, savakat 1-3 milligrammszázalékban, valamint kisebb mennyiségű cseranyagot is tartalmaz. Ásványi elemek közül kalcium-, magnézium-, cink- és titántartalma említhető, az aminosavak közül a cisztein és a fenil-alanin jelentős. Tartalmaz még omega-3, omega- 6 zsírsavakat és antioxidánsokat. Legfontosabb a szerepe a betegségek megelőzésében, de alkalmas meglévő betegségek bizonyos fokú gyógyítására is. Irodalmi források életelixírként, vitaminok tárházaként említik, a házipatika fontos alkotórésze. Kiemelten tárgyalják daganatgátló, sejtregeneráló hatását. Gyümölcsének magas antioxidáns-tartalma hozzájárul a szervezetben lévő szabad gyökök megkötéséhez, gátolva a daganatok növekedését, illetve kialakulását. Rákos betegek terápiájában a homoktövis-készítményeknek is fontos a szerepe. Az immunrendszer erősítésében, a szívműködés javításában, az érrendszeri betegségek kezelésében, a gyomor- és nyombélfekély gyógyításában, a májfunkciók javításában is jó hatásúak a homoktövis-készítmények. Az influenza és a pollenallergia megelőzésében, gyógyításában, a legyengült betegek fölépülésében kimagasló e készítmények szerepe.