A cseresznyét az elterjedt nézet szerint Anatólia északkeleti részéről vitték be a Római Birodalom Pontus régiójába, i. e. 72-ben. A törökországi Giresun városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus „szarv” [azaz félsziget] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult. Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt. A vadcseresznye (Prunus avium) volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát nemesítették. A meggyet (Prunus cerasus) inkább főzésre használják. Mindkét faj Európából vagy Nyugat-Ázsiából származik, nem képesek egymás beporzására. A többi fajt, bár termésük ehető, emberi fogyasztásra nem szokták ültetni, kivéve azokban az északi régiókban, ahol a két fő faj nem terem meg. Vízigényük, munkaigényességük, az esővel és jéggel szembeni érzékenységük a cseresznyefajokat relatíve drága gyümölccsé teszik. Ennek ellenére igen keresettek. Nemesített cseresznyéből éves szinten 2007-ben az egész világon mintegy 2 millió tonnát termesztettek. Ennek mindegy 40%-át az USA, kb. 13%-át Európa állítja elő. Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermelője, az USA a második.
Ízletes termése mellett a cseresznyefa szemet gyönyörködtető virágairól is ismert; gyakran kifejezetten a tavaszi virágzásukkor nyújtott látvány miatt ültetik őket, különösen az ázsiai fajokra jellemző a díszes virágzat. A japán szakura (桜), azaz cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek. Sok cseresznyefajtának (ezeket díszcseresznyéknek nevezzük) porzói és bibéi helyett is sziromlevelek („dupla virágok”) nőnek, így sterilek, nem hoznak termést. Kizárólag virágaik miatt, illetve dísznek tartják őket. A leggyakoribb ilyen steril cseresznyeváltozat a 'Kanzan'. A cseresznyefák számos lepkefaj hernyójának szolgálnak táplálékul (például cseresznyeilonca, meggyvirágmoly).
A cseresznye és a meggy koraisága és kellemesen édes íze miatt keresett gyümölcs. Frissfogyasztásra és konzervipari célra is alkalmas. Talajigény A meleg klímát kedveli, csapadékigénye közepes 500-600 mm/év. A sok csapadék hatására gyümölcse felreped és a termékenyülés is gyengébb. Legjobb számára a középkötött vályog, vagy homokos vályog fizikai féleségű, meszes, mély termőrétegű 2,5 m alatti talajvíz szintű talaj 6,2-8,2 közötti pH-val. A meggy a cseresznyétől kevésbé igényes. Jobb a szárazságtűrése, és kevésbé érzékeny a fagyokkal szemben.
A cseresznye és a meggy tápanyagigénye Fajlagos tápanyagigény nitrogén: 5 kg N/t foszfor: 1,4 kg P2O5/t kálium: 6 kg K2O/t 25 t/ha termés eléréséhez a talaj közepes PK ellátottsága és a levél optimális NPK ellátottsága mellett 90-120 kg N, 20-25 kg/ha P2O5 és 100-120 kg/ha K2O hatóanyag szükséges. A fenti tápanyagigényt a levélanalízis eredményétől függően korrigálni kell. Vagyis optimálisnál jobb ellátás (+20%) esetén csökkenteni (-20%) vagy átmenetileg szüneteltetni lehet, attól rosszabb ellátottság (-20%) alapján növelni (+20%) szükséges. A mintavétel időpontja az érés időszaka. A minta a földről kézzel még elérhető csúcshajtás közepéről származó kifejlett ép levél. A tájékoztató jellegű határértékeket az alábbi táblázat tartalmazza (Kádár, 1980). Tápelem Alacsony Közepes Optimális Magas Túlzott N [%] - < 2,2 2,2-3,2 > 3,2 - P [%] - < 0,2 0,2-0,4 > 0,4 - K[%] < 0,8 0,8-1,2 1,2-2,2 > 2,2 - Ca [%] - < 1,8 1,8-2,8 > 2,8 - Mg [%] - < 0,6 0,6-0,8 > 0,8 - Fe [ppm] - <100 100-200 > 200 - Mn [ppm] - <40 40-140 > 140 - Zn [ppm] <10 10-20 20-60 > 60 - Cu [ppm] - <10 10-25 > 25 - B [ppm] <20 20-40 40-60 > 60-150 > 150 A cseresznye és a meggy Genezis tápanyag-utánpótlási technológiája I. Termő korú meggy és cseresznye ültetvény tápanyag-utánpótlása tápoldatozás nélkül ALAPTRÁGYÁZÁS Kijuttatás ideje Készítmény * Dózis [kg/ha] Megjegyzés tenyészidőn kívül ősszel Genezis NPK 4-17-30 Genezis NPK 8-12-25 Genezis NPK 5-10-30 Genezis PK 10-28 300-800 FEJTRÁGYÁZÁS Kijuttatás ideje Készítmény Dózis [kg/ha] Megjegyzés Intenzív növekedés Péti Mix nitrogéndús 250-300 Érés után Pétisó 150-250 *az istállótrágyázástól és annak dózisától (15-40 t/ha) függően II. Termő korú meggy és cseresznye ültetvény tápanyag-utánpótlása tápoldatozással alaptrágyázás után ALAPTRÁGYÁZÁS Kijuttatás ideje Készítmény * Dózis [kg/ha] Megjegyzés tenyészidőn kívül ősszel Genezis NPK 4-17-30 Genezis NPK 8-12-25 Genezis NPK 5-10-30 Genezis PK 10-28 300-800 *az istállótrágyázástól és annak dózisától (15-40 t/ha) függően TÁPOLDATOZÁS Kijuttatás ideje Készítmény * Dózis [kg/ha] Töménység Intenzív növekedés Pétisol nitrogéndús 200-250 0,08-0,1 zsendülés Péti Mix Káliumdús 100-150 0,1-0,12 Szüret után Pétisol nitrogéndús 150-200 0,06-0,1 Termő korú meggy és cseresznye ültetvény levéltrágyázása a fenti technológiák esetén Kijuttatás ideje Kijuttatás célja Készítmény Dózis [l/ha; kg/ha] Fakadás után Mikromix-A szőlő-gyümölcs 0,3-0,5 % Virágzás kezdete Kötődés javítása Pétibór Extra Mikromix-A szőlő-gyümölcs 2-2 l/ha Virágzás Pétisol nitrogéndús 0,3-0,5% Intenzív növekedés szakaszában Sárgulás megelőzése Péti Mix Komplex Plusz Nitrogéndús 0,5-1 % Kalcidol Mikromix-A szőlő-gyümölcs Zsendülés előtt Mikromix-A szőlő-gyümölcs Kalcidol Zöldborsó nagyság Nitrospeed 5-10 l/ha Gyümölcsnövekedés Nitrospeed 5-10 l/ha Péti Mix káliumdús Szüret után Péti Mix nitrogéndúsdús 0,7-1,2 % *a termékek kijuttatása 7-10 naponként javasolt Tápelemhiány megjelenése esetén, megelőzés és feltöltés céljára Kijuttatás ideje Kijuttatás célja Készítmény Dózis [l/ha; kg/ha] Fakadás után megelőzés, fiziológiai igény Mikromix-A cink 0,5-1 %; 4x1 l/ha Intenzív növekedés szakaszában Mikromix-A vas-magnézium Mikromix-A mangán 0,5-1 %; 3x4 l/ha Gyümölcsnövekedés Mikromix-A cink Mikromix-A mangán 0,5-1 %; 4x1 l/ha Szüret után feltöltés Mikromix-A cink Mikromix-A vas-magnézium Mikromix-A mangán Pétibór Extra 0,5-1 %; 3x2 l/ha 0,5-1 %; 3x1 l/ha 0,5-1 %; 3x1 l/ha 0,5-1 %; 3x1 l/ha