2021. March 16., Tuesday
Milyen változás történt az elmúlt néhány évtized növénytermesztésében?
Megváltoztak a genetikai alapok. A korszerű, intenzív, nagy termésre képes kukorica és napraforgó hibridek tápanyagigénye jelentősen meghaladja a korábban köztermesztésben lévő félintenzív hibridekét, illetve fajtákét. Az intenzív gazdálkodásban kiemelt nemesítési cél a korai vethetőség és a gyors kezdeti fejlődési erély.
Mi korlátozhatja, hátráltathatja ezt a célt és miért?
A hűvös tavaszi időjárás és az alacsony talajhőmérséklet. Ezek következtében a talaj tápanyagszolgáltató-képessége korlátozott, ami vontatott kelést és lassúbb kezdeti fejlődést eredményez. Ráadásul pont abban az időszakban történik ez, amikor a gyökérfejlődés szempontjából a legnagyobb szüksége lenne a növénynek a könnyen felvehető nitrogénre és foszforra.
Az alábbi ábra jól mutatja, hogy miért kell foglalkoznunk a foszfor felvehetőségével a vetés körüli tavaszi időpontban. Látható, hogy míg a nitrogén, kálium, kalcium, magnézium és a kén koncentrációja a talajoldatban 50-100 ppm nagyságrendű, addig a foszforé 0,1 ppm alatti. Tehát eleve kevés a talajoldatban lévő foszformennyiség.
1. ábra: A talajoldat makroelem koncentrációja ás a P felvehetősége a talajhőmérséklet függvényében
Az is látható, hogy alacsony, 13 0C-os talajhőmérsékleten kevesebb mint harmadannyi foszfort képes felvenni a növény, mint 210C-on. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kukorica és a napraforgó vetésekor jobbára 7-10 0C-os a talaj könnyen belátható, hogy még jó foszforellátottság mellett is hiányt szenvedhet a növény alacsony talajhőmérséklet mellett, nehezen felmelegedő talajon (kötött, nagy agyagtartalmú talaj), vetés tájékán bekövetkező nagyobb csapadékos esemény után, korai vetéskor, stb. Ilyenkor ugyanis relatív foszforhiány lé fel.
Vagyis a talajban éppen van elegendő mennyiségű foszfor, csak nem vehető fel, az adott kedvezőtlen körülmények között. Relatív foszforhiány hatására a növény kezdeti gyors fejlődési erélyét nem tudja kihasználni, sőt az érzékenyebb, kezdeti fejlődési stádiumok elhúzódnak, a növény stresszhelyzetbe kerül, felszaporodhatnak a gyomok, ami jelentős terméscsökkenést okoz. Ezért fontos, hogy a napraforgót és a kukoricát megvédjük a szeszélyes időjárási körülményektől, mint amilyen egy hirtelen bekövetkező lehűlés.
Milyen tünetei és következményei vannak a relatív foszforhiánynak?
Igen, ugyanúgy mint az abszolút foszforhiánynak. Sőt megjelenésében is megegyezik azzal. Vagyis a növényállomány gyengébben fejlődik, fejletlenebb a gyökérzet, romlik az ellenálló-képesség és a szárazságtűrés. A növény merev lesz, fejlődésében visszamarad (törpül), virág és termésképzése zavart szenved. A levélen és a száron megjelenik a jellegzetes lilás elszíneződés. Az idősebb levelek szélei elsárgulnak, barnászöldre színeződnek és elszáradnak, majd lehullanak. Súlyos hiány esetén a levelek kékesszürke elszíneződése tapasztalható, sőt az idősebb leveleken hálózatos barnulás is megfigyelhető. A megnyúlt gyökerek kevéssé ágaznak el, színük vörösesbarna. Így a növény víz és tápanyag-felvétele még rosszabb lesz és még optimális talajnedvesség-tartalom esetén is jelentős termésveszteséget könyvelhetünk el (akár 40%-ot is!). Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy minden tápelem esetén, így a foszfornál is, létezik egy olyan, viszonylag kismértékű hiány, amely nem okoz szemmel látható elváltozásokat (növényanalízissel természetesen kimutatható) viszont a termésátlagot legalább 10%-kal csökkenti.
A fenti képen egy laza, közepes foszfor-ellátottságú homoktalajon lévő kukoricaállományt látunk, melynek 6 sora (a fehér nyíl jelöli azokat) nem kapott mikrogranulátumot, mert az vetéskor kifogyott a vetőgép tartályából. A kép bal alsó részén jól látható, hogy ez a hiány milyen tüneteket (lilás elszíneződés, jelentős fejlődésbeli lemaradás, kisebb gyökérzet) okozott. Betakarításkor a gazda ebben a 6 sorban 15%-kal kevesebb kukoricát takarított be, mit a mellette lévő sorokból.
Mi a megoldás?
A talaj foszforellátottságának javítása startertrágyázással, alapműtrágyázással (pl. Genezis NPK 8-21-21, 8-24-24, 5-18-18, 8-15-15, 8-16-24) és mikrogranulátum (Genezis NP Gold Starter) használata hideg, nehezen felmelegedő, kötött talajon, ott ahol a vetés után nagyobb csapadékos esemény valószínűsíthető, korai vetésnél, hűvös mikroklímájú területeken stb.
Milyen előnyökkel rendelkezik aGenezis NP Gold Starter mikrogranulátum?
Gyors, erőteljes gyökérnövekedést, gyors és egyenletes kelést biztosít a csírázó növénynek anélkül, hogy a gyökér közvetlen közelébe a gyökérképződést gátló agyagokat helyeznénk el. A Genezis Gold Starter NP mikrogranulátum a növény számára könnyen felvehető, kiváló vízoldékonyságú tápelemeket tartalmaz. 1 mm körüli átlagos szemcsemérete gyors oldódást biztosít.
2. ábra: Az egyes tápelemek felvételének gyökértől mért távolsága [mm]
A Genezis Gold Starter NP mikrogranulátum vetéssel egy menetben történő kijuttatására ajánlott dózisa 15-25 kg/ha.
Kezdeti fejlődés gyorsítása!
Hatékony gyökérképződés!
Javuló víz- és tápanyag felvétel!
Stressztűrő képesség fokozása!
Használjon Genezis NP Gold Starter Mikrogranulátumot!
Kapcsolódó termékek: