Őszi búza NPK alaptrágyázása
2019. August 1., Thursday
2019. August 1., Thursday
Az őszi búza a kukorica mellett a legfontosabb gabonanövényünk. Vetésterülete becslések szerint ismét 1 millió hektár alá szorult (958 ezer ha) ami rámutat arra, hogy 50 ezer forint alatti tonnánkénti ár mellett csak hatékony inputanyag felhasználással lehet gazdaságosan búzát termelni. Az inputon belül meghatározó költség a trágyázás, ezért ne gondolkodjunk „hagyományos” módon, ne megszokásból trágyázzunk. A választott termék és a kijuttatott mennyiség alapjaiban fogja befolyásolni, adott esetben meghatározni a várható termés mennyiségét és így a realizálható hasznot. Szakszerű tápanyag-visszapótlással ma már a búzával is elérhető a 8-10 t/ha termésszint, ami ezen kenyérgabonánkat jól jövedelmező növénnyé teheti. Más Uniós búzatermesztő országok, mint Franciaország, Németország vagy az Egyesült Királyság termésátlagai rendre meghaladják a hazai termésszintet (1. ábra), aminek fő oka véleményünk szerint az, hogy a mai intenzív búzafajtáknak, sőt a hibridbúzáknak már egyértelműen kevés a 170 kg/ha alatti összes NPK hatóanyag kijuttatása, aminek döntő hányada (kb. 70%-a) mind a mai napig a nitrogén. Magyarországon az összes nitrogén (műtrágya + szervestrágya) felhasználás búzában alig haladja meg a 120 kg/ha mennyiséget, ezzel szemben Franciaországban és Németországban 70-90 kg-al, az Egyesült Királyságban pedig 110 kg-al több nitrogént juttatnak ki átlagosan hektáronként, mint itthon (2. ábra). A foszfor és a kálium tekintetében sem jobb a helyzet. A németek és a franciák hozzánk képest foszforból hozzávetőlegesen másfélszeresét, káliumból pedig több mint a dupláját teszik ki a búza alá.
Itthon az enyhe tél következtében a búza szinte folyamatosan tovább bokrosodott, melynek tápanyagigényét már az ősz folyamán alaptrágyázáskor ki kellett juttatni. Ahol ez nem történt még, ott sárguló, liluló búzákat láthattunk, melynek oka az, hogy elfogyott a felvehető nitrogén és foszfor, de nem egy esetben a kén is a talajból.
Hogyan trágyázzuk szakszerűen búzáinkat?
Az őszi búza termesztése során egy elem se kerülhető meg, mivel a növény a makro- (N, P, K, Ca, Mg, S) és a mikro- (Cu, Mn, Zn) tápelemekre egyaránt igényes. Több szakirodalom alapján 1 tonna búzaszem és a hozzá tartozó melléktermék előállításához a növényeknek a következő tápelem-mennyiségekre van szüksége:
Makroelemek
Nitrogén: 25-29 kg/t
Foszfor: 12-15 kg/t
Kálium: 18-22 kg/t
Kalcium (CaO): 6 kg/t
Magnézium (MgO): 2 kg/t
Kén (S): 2 kg/t
Bór (B): 20-30 g/t
Réz (Cu): 12-14 g/t
Vas (Fe): 160-210 g/t
Mangán (Mn):100-125 g/t
Cink (Zn): 50-60 g/t
Molibdén (Mo): 0,4-0,5 g/t
Napjainkban talajaink makro- és mikroelem készlete egyaránt csökken. A növekvő terméshozamok következtében a foszfor és a kálium mellett a talajok cink, réz, mangán és vas készlete is fogyóban van. A növényi tápelemek pótlására megoldást jelenthetnének egyes szervestrágyák is, azonban használatukat a rendelkezésre álló mennyiségük, körülményesebb kijuttathatóságuk (almos istállótrágya, hígtrágya), valamint költségességük (zöldtrágyázás) korlátozza. A megoldást ma egyértelműen az NPK műtrágyák nagyobb mértékű használata jelenti, ahol szükséges ott akár mikroelem kiegészítéssel is.
Az őszi kalászosokban a Genezis Technológia első eleme az alaptrágyázás. A kielégítő őszi nitrogén- foszfor- és káliumellátás biztosítása érdekében célszerű foszfortúlsúlyos N:P:K 1:2:1 arányú komplex műtrágyák közül azokat választani, melyekben a foszfor minimum 95%-ban vízoldható formában van jelen. Ott ahol a káliumellátottság már közepesnél gyengébb, jól használhatóak a 1:2:2 NPK arányú összetételek is. A gazdálkodókkal közösen beállított 500-ak Klubja kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy a ként is tartalmazó műtrágyák, mint az NPK 1:2:1 tápelem aránnyal rendelkező Genezis NPK 10-20-10 + 5% CaO + 4% MgO+7% S használata hatékonyan növelte a termésmennyiséget. Az őszi búza alá mindenképpen javasolt a kompaktált NPK műtrágyák kijuttatása, melyekkel kihasználható a „friss PK hatás”, azaz a gyorsan oldódó, könnyen felvehető foszfor és kálium hatóanyagoknak köszönhetően nagyobb hozamok érhetők el, valamint a hajtásszám, a kalászszám, a kalászkaszám és a szemszám növekedésére is számíthatunk. A gyengébb kálium ellátottságú talajokon a nagyobb káliumtartalmú összetételek használata javasolt (Genezis NPK 8-21-21 + 2% CaO +2% MgO +4% S, valamint PrémiumGenezis NPK 8-24-24+ 3% S+ 0,05% B + 0,1% Mn + 0,02% Zn + 0,05% Fe). Középkötött, kötött, foszforban szegény káliummal legalább jól ellátatott talajokon gazdaságos választás a Genezis NP 15:25 + 11% S + 0,1% B + 0,02% Fe + 0,02% Cu összetételű komplex, melynek kéntartalma jól igazodik a búza őszi kénigényéhez.
A Genezis NPK készítmények mind kompaktált technológiával készülnek és kiváló vízoldékonysággal rendelkeznek (95 %-ban vízoldható foszfor-, 100%-ban vízoldható nitrogén- és káliumtartalom)!
Minden szemcséjük azonos összetételű, a kijuttatás során a hatóanyag-eloszlás jóval egyenletesebb, nem úgy, mint a fizikai kevert műtrágyák esetében!
A búza sikeres indulásához nem csak foszfor és kálium kell, legalább 35-60 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatására is szükség van. Intenzív búzatermesztésben ugyanis a tél folyamán is bokrosodó búza folyamatosan nitrogént fogyaszt és különösen nitrátérzékeny területeken február elsejéig nem gondoskodhatunk pótlásáról. Enyhe teleken ezért gyakori, hogy sárguló búzáink nitrogén éhségről árulkodnak, ami akár 20%-os termésveszteséget is eredményezhet a gazdálkodók számára. Előfordulhat, hogy egyes komplex NPK készítményekkel ezt a megnövekedett nitrogén hatóanyagigényt már nem tudjuk biztosítani. Ilyenkor a megoldás a már a klasszikusnak számító GenezisPétisó 39% (27% N + 7% CaO + 5% MgO) vetés előtti kiszórása, ami 228 kg/t dolomittartalmával egyúttal a búza kalcium- és magnéziumigényének kielégítését is szolgálja.
1. ábra: Hazánk és más európai országok termésátlaga (t/ha) 2015-2017 (forrás: JRC MARS 2017; FE 2018.)
2. ábra: Hazánk és más európai országok NPK felhasználása őszi búzában (kg/ha) 2015-2017 (forrás FE 2018.)