Az őszi búza költséghatékony NPK trágyázása
2017. August 23., Wednesday
2017. August 23., Wednesday
Az őszi búza költséghatékony NPK trágyázása
Az őszi búza Európa legjelentősebb gabonanövénye, mindennapi kenyerünk forrása. Vetésterülete hazánkban meghaladja az 1 millió hektárt, termésátlaga 2016-ban 5,38 t/ha volt, ami országos rekord. Még néhány éve a nagy kukoricatermesztő gazdaságokban mint váltónövény tekintettek a búzára, amire a kukorica „monokultúra” (maximum 3 évig termeszthető ugyanazon terülten) megtörése miatt volt szükség. Ma már a búzával is elérhető a 8-10 t/ha termésszint, ami a búzát mára egyértelműen jövedelmező növénnyé tette. Ha körbetekintünk az Európai Unió országaiban akkor látható, hogy termésátlagaik Lengyelország kivételével meghaladják a hazai hozamszintet. Németországban az elmúlt 3 szezon átlagán több mint 3, Franciaországban - ahol Magyarországhoz hasonlóan szélsőséges tápanyagban szegényebb talajokon is termelnek búzát - közel 2 tonnával volt nagyobb a termésátlag mint hazánkban.
A nagyobb termésátlagok eléréséhez több műtrágya kijuttatására van szükség. Magyarországon az összes nitrogén (műtrágya + szervestrágya) felhasználás búzában alig éri el a 120 kg/ha mennyiséget, ezzel szemben Franciaországban és Németországban több mint 62 és 74%-al az Egyesült Királyságban több mint 110 kg-al több nitrogént juttatnak ki (2. ábra). A foszfor és a kálium tekintetében sem jobb a helyzet. A németek és a franciák hozzánk képest foszforból nagyjából másfélszeresét, káliumból pedig több mint a dupláját juttatják ki a búza alá.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy hazai viszonyok között a búza még mindig alultrágyázott növény (3. ábra)! Országos átlagban 142 kg NPK hatóanyagot szórunk ki műtrágyával, ami döntően nitrogén. Ezzel szemben a búza átlagosan 336 kg/ha NPK hatóanyagot használ fel 6 t/ha szemtermés előállításához. A nagyobb búzatermesztők akik intenzíven gazdálkodnak hozzávetőlegesen 250 kg/ha NPK hatóanyagot juttatnak ki, ami több mint 100 kg/ha-al haladja meg az országos átlagot. Van hova tovább lépnünk!
Talajaink foszfor és kálium mérlege azt mutatja, hogy 1991 óta folyamatosan kevesebb PK-t juttattunk ki, mint amennyit elviszünk a talajról. Így a talajaink felvehető PK- tartalmában bekövetkezett hiány, már a 2000-es évek közepén is 500 kg/ha körül alakult a 80-as évek derekához képest (1-2 táblázat)!
1. táblázat talajaink foszfor és kálium mérlegének alakulása hazánkban
Időszak | P-mérleg | K-mérleg |
1985 | +46 | +41 |
1986-1990 | +24 | +14 |
1991-1995 | -13 | -28 |
1995-2000 | -16 | -40 |
2001-2015 | -15 | -38 |
2. táblázat: talajaink kumulált foszfor és káliumhiánya 1990-es évektől 2006-ig
P-hiány | K-hiány | |
[ppm] | 40 | 71 |
[kg/ha] | 200 | 350 |
Hogyan trágyázzuk okszerűen a búzát?
Az búza jellemzően őszi vetésű gabonanövényünk, amely csak jól megtervezett, szakszerű tápanyag-visszapótlással termeszthető eredményesen. Az egyenletes magágy mellett az egyenletes tápanyagellátás is nagyon fontos. A búza esetében egy elem se kerülhető meg, mivel a növény a makro- (N, P, K, Ca, Mg, S) és mikro- (Cu, Mn, Zn) tápelemekre egyaránt igényes.
A szakirodalom szerint1 tonna búzaszem + melléktermék előállításához a következő tápelem-mennyiségekre van szüksége:
Napjainkban talajaink makro- és mikroelem készlete egyaránt csökken. A növekvő terméshozamok következtében a foszfor és a kálium mellett a talajok réz, mangán vaskészlete is csökken. A növényi tápelemek pótlására megoldást jelenthetnek a szervestrágyák, de ezek elsősorban a talaj fizikai és biológiai tulajdonságát javítják. A megoldást ma egyértelműen az NPK műtrágyák használata jelenti, ahol szükséges ott mikroelem kiegészítéssel.
Az őszi indulásban a Genezis Technológia első lépése az alaptrágyázás. A megfelelő őszi nitrogén- foszfor- és káliumellátás biztosítása érdekében célszerű foszfortúlsúlyos (N:P:K 1:2:1 gyenge káliumellátottság esetén: 0,8-1:2:2) komplex műtrágyák közül azokat választani, melyekben a foszfor vízoldható formában van jelen. Ez különlegesen fontos, azért, mert a foszfor és kálium a gyökér minőségét, a nitrogén a gyökér mennyiségét fogja meghatározni. Az 500-ak Klubja kísérleteinkben szinte mindenhol használtunk foszfor és több mint ¾ részükben kálium és kénhatóanyag tartalmú kompaktált NPK műtrágyát, melyek közül a legtöbb esetben a Genezis NPK 10-20-10 + 5% CaO, 4% MgO, 7% S összetételt ajánlottuk. A választás nem volt véltetlen, hiszen a búza foszforigényes növény, ezen felül kihasználtuk a „friss PK hatást”, ami a gyorsan oldódó, könnyen felvehető foszfor és kálium hatóanyagoknak köszönhetően nagyobb hozamok érhetők el, valamint a hajtásszám, a kalászszám, a kalászkaszám és a szemszám növekedésére is számíthatunk. A gyengébb kálium ellátottságú talajokon a nagyobb káliumtartalmú összetételek használata javasolt (Genezis NPK 8-21-21 + 2% CaO, 2% MgO, 4% S, valamint PrémiumGenezis NPK 8-24-24+ 3% S, 0,05% B, 0,1% Mn, 0,02% Zn, 0,05%). Középkötött kötött, foszforban szegény káliummal legalább közepesen vagy jól ellátatott talajokon gazdaságos választás a Genezis NP 15:25 + 11% S, 0,1% B, 0,02% Fe, 0,02% Cu összetételű komplexeinket, melynek kéntartalma jól igazodik a búza őszi kénigényéhez (3.táblázat). Az ajánlott Genezis NPK készítmények mind kompaktált technológiával készülnek és kiváló vízoldékonysággal rendelkeznek (95 %-ban vízoldható foszfor-, 100%-ban vízoldható nitrogén- és káliumtartalom!). Minden szemcséjük azonos összetételű, a kijuttatás során a hatóanyageloszlás jóval egyenletes, nem úgy mint a fizikai kevert műtrágyák esetében. A búza gyors kezdeti fejlődési erélyét és jobb gyökeresedését a vetéssel egy menetben, vetőgépre szerelt adapterrel kijuttatott startertrágyákkal érdemes megalapozni (Genezis NP Gold Starter 10-48 + 1% Zn, 0,3% Fe, 0,1% B).
A búza sikeres indulásához legalább 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatására van szükség. Amennyiben ezt nem tudjuk komplex NPK-val biztosítani, ajánlott a már a klasszikusnak számító GenezisPétisó 39% (27% N + 7% CaO, 5% MgO) vetés előtti kiszórása, ami 228 kg/t dolomittartalmával egyúttal a búza kalcium- és magnéziumigényének kielégítését is szolgálja.
3. táblázat: a Genezis Partnerhálózat által javasolt készítmények
Fontos szempont, hogy a búza kellően megerősödve menjen a télbe, különösen, ha februárig hosszabb-rövidebb melegebb illetve fagyos periódusok váltják egymást. Ilyenkor kiemelt szerephez jut a megelőzés! A télállóság fokozására, különösen az időben elvetett búzákban fordítsunk gondot a mangán (Mikromix-A mangán, 5% kelatizált Mn; 3-4 l/ha) és más mikorelemek (Mikromix-A kalászos kelatizált 0,4% B, 2% Cu, 0,5% Fe, 0,3% Zn, 0,2% Mn; 4-5 l/ha) kijuttatására, különösen akkor, ha korábban a búzában vagy más kultúrákban hiánytünetekkel szembesültünk.
Annak, hogy a magyarországi gazdák által megtermelt termények termésátlaga alacsonyabb a nyugati átlagnál, egyetlen oka, hogy kevesebb műtrágyát juttatnak ki.
5-6 tonna/hektár búza betakarítás helyett 8-9 tonna/hektár, megfelelő időjárási viszonyok között akár 10 tonna/hektár termésátlag is elérhető, ahogy azt Magyarországon sok termelő el is éri.
Termeléskor a gazdának minden alapköltsége fenn áll ahhoz, hogy termelni tudjon (talaj művelés, gyomirtás, műtrágyázás, vetőmag, vetés, betakarítás ...stb). Amennyiben a megfelelő mennyiségű műtrágyát juttatnák ki (jelenleg Magyarországon átlagosan a nyugat-európai mennyiség felét juttatják ki), ezzel növelve a termésmennyiséget, akkor az egy tonna termésre jutó alapköltség aránya sokkal kisebb lenne. Azaz a befektetett többletköltség többlet bevételt, így többlet profitot eredményez!
A fentiek alapján a 9 tonna/hektár búza termésmennyiség eléréséhez javasolt nitrogén hatóanyag mennyiség 243 kg/hektár, Pétisó formájában 3 részletben kijuttatva.
Eredményes búzatermesztés 500-ak Klubja partnerünknél
Az 500-ak Klubja kísérletekben betakarításra kerültek az őszi búzák. A Nyilas-Farm Kft Szatmárcseke térségében gazdálkodik. A talaj erősen savanyú kötött a búza szempontjából igen gyenge foszfor és közepes kálium ellátottságú, agyagtalaj. Ne feledjük, hogy a búza foszorigényes növény, ezen felül a talaj alacsony 28 ppm Al oldható foszfortartalma egyértelműen indokolta a foszfortúlsúlyos Genezis NPK 10-20-10 komplex használatát. A Genezis-Üzemi technológia között a nagyobb nitrogen és foszfor adag mellett a levéltrágyázásban volt különbség, mi cinkre és a komplex mikroelempótlásra fókuszáltunk. Az eredmény nem maradt el! A búza közel 0,9 t/ha-al nagyobb terméssel hálálta meg a gondoskodást! A Genezis parcellára kiszórt többlet műtrágya költsége 20.500 Ft volt, ami idei eladási árakkal számítva hektáronként 12.500 Ft eredménytöbbletet jelentett. A súlyos tavaszi aszály ellenére a 3 ha-os Genezis parcellára kiszór közel 100 kg/ha többlet hatóanyagnak és a jó levéltrágya választásnak köszönhetően az eredménytöbblet meghaladta a 37 ezer forintot!
Válassza a 2017-2018-as szezonban is a Genezis Technológiát!