Általános jellemzők

A repce termőterülete világviszonylatban nagyobb, mint a napraforgóé, Magyarországon viszont csak kb. 250 ezer hektáron termesztik. Termésmennyisége általában 2,0-2,8 t/ha körül alakul, de a jobb adottságokkal és agrotechnikával rendelkező gazdaságokban eléri, sőt meg is haladja a 4 t/ha-t. A repce sokoldalú felhasználási köréböl az étolaj, a margarin és a biodízel a legjelentősebb.

Talajigény

A melegebb, csapadékosabb, középkötött és annál lazább mezőségi- és erdőtalajokat kedveli.

Fontos a megfelelően laza altalaj, ami a mélyen gyökeresedéshez szükséges.

Tápanyagigény

Az őszi káposztarepce apró magvú, nyár végi, kora őszi vetésű olajnövényünk, amely csak jól megtervezett, szakszerű tápanyag-visszapótlással termeszthető sikeresen.

Az egyenletes magágy mellett az egyenletes tápanyagellátás is nagyon fontos. A repce esetében egy elem se kerülhető meg. Periodikus trágyázást ne alkalmazzunk, mivel a repce a makro (N, P, K, Ca, Mg, S) és mikro (B) tápelemekre egyaránt igényes.

A repce tápanyagigényes növény.

1 tonna repcemag + melléktermék előállításához a következő tápelem-mennyiségekre van szüksége:

  • Nitrogén: 55 kg/t
  • Foszfor: 35 kg/t
  • Kálium: 43 kg/t
  • Kalcium: 45 kg/t
  • Magnézium: 17 kg/t
  • Kén: 8 kg/t
  • A mikroelemek közül különösen érzékeny a bór hiányára (0,6-1 kg/t).

Termesztése költséges, a magas inputanyagárak mellett alacsony ráfordítással (180-200 ezer Ft/ha) csak szerény termésmennyiségre és jövedelemre számíthatunk.

A repce az intenzív termesztés és műtrágyázás eredményeképpen válik jövedelmező növénnyé.

A repce kezdeti fejlődése során a nitrogén- és káliumfelvétel intenzív. Ez a tendencia kiegészül a kénnel egészen virágzás közepéig. A káliumigény a szárba indulás során erősen megnő. Amennyiben a talajvizsgálat alapján a növényfüggő tápanyag-ellátottság gyenge vagy közepes, akkor mindegyik makrotápelemre kiemelt figyelmet fordítsunk.

A foszfor esetében egyenletesebb a felvétel, de két csúcs itt is megfigyelhető, egyik a virágzás kezdetén, a másik a termésérés derekán jelentkezik.

A trágyázás során nem véletlen, hogy jelentős nitrogén adagokat használunk. Jó nitrogénellátottság mellett a repce nagy vegetatív felületet fejleszt, ami a hatékony termésképzés alapja.

A repcénél már az ősz folyamán gondoskodnunk kell a foszfor és a kálium, valamint a nitrogén egy részének utánpótlásáról. A nitrogén a korai növekedéshez, a fehérjék szintéziséhez, később a nagy vegetatív tömeg- és termésképzéshez szükséges. A foszfor számos sejtépítő vegyületben van jelen, alapeleme az energia-háztartásnak, segíti az intenzív gyökérképződést, később meghatározó a termésképzésben. A kálium nagymértékben javítja a repce stressz- és fagytűrő képességét, a sejtfalak alkotóeleme, ezért javítja a szárszilárdságot.

A repce alá nyár végén adjuk ki a foszfor és a kálium teljes mennyiségét, valamint a növény számított nitrogénigényének 30-40%-át, amely ne haladja meg a 30-40 kg/ha-t! A nitrogén nagyobb mennyiségben kiadva (különösen regulátorozás mellőzése esetén) az állomány „túlnövését”, a tőlevélrózsa állapot elhagyását eredményezheti. Kerüljük túladagolását, ellenkező esetben nő a téli kiritkulás veszélye.

A repce kénigényes növény! A kén fontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal növeli a termés olajtartalmát. A repce a vegetáció során a talajból mintegy 40-70 kg/ha ként vonhat ki, ezért már az ősz folyamán kezdjük meg pótlását.

A gyakorlatban a repce alá 80-90 kg/ha foszfor és 90-110 kg kálium kerül kiszórásra. Jó ellátottság mellett sem érdemes 50-60 kg/ha alá menni egyik tápelemmel sem. A nitrogén adagja meghaladhatja a 200 kg/ha-t is.

Tápanyag utánpótlása

1. Vetés előtti alaptrágyázás talajba dolgozva

Az ősz folyamán egyaránt szüksége van mindhárom makrotápelemre (N, P, K), amelyeket lehetőleg talajvizsgálati eredmények alapján juttassunk ki.

Őszre elsősorban Genezis kompaktált foszfor- és káliumtúlsúlyos műtrágyát válasszunk, amelynek minden szemcséje azonos összetételű, és biztosítja a tápelemek egyenletes eloszlását a talajban.

Lehetőleg olyan összetételeket dolgozzunk a vetőágyba, amelyek a NPK mellett tartalmaznak kalciumot, magnéziumot és néhány százalék ként, illetve egy kis bórt is.

A repce kénigényes növény! A repce tápanyagellátása során használjunk kéntartalmú Genezis NPK műtrágyákat.

Ajánlott termékek

Dózisok

(kg/ha)

Genezis Pétisó

100-150

Genezis NPK 5:10:30

300-400

Genezis NPK 8:12:25

250-400

Genezis NPK 7:10:32

250-350

Genezis NPK 8:24:24

300-400

Genezis NPK 8:20:30

250-400

Genezis NPK 10:15:15

250-350

Genezis Szuszpenziós NPK 4:12:20

350-450

2. Első lombtrágyázás ősz végén (8-10 leveles – rozettás – állapot)

A tél kezdete előtt a rozettás (áttelelő) állapot fenntartása érdekében a repcét regulátorozzák. Hazánkban még nem gyakorlat, de érdemes állományunkat nitrogénmentes levéltrágyával kondicionálni, mikroelemekkel (elsősorban bórral) feltölteni a jobb télállóság biztosítása érdekében.

Ajánlott termék

Dózis (l/ha)

Genezis Pétibór Extra

3-4

3. Első fejtrágyás – tél végén, vegetáció beindulását követően, 8-11 leveles állapotban

A kora tavaszi vegetáció megindulásától a nitrogén-felvétel (a káliumé is) egyenletesen nő a virágzásig, a virágzás alatt hirtelen növekszik, és az érés alatt stagnál. Ez a tény indokolja a tavaszi nitrogén fejtrágya megosztását. A tavaszra számított nitrogén-hatóanyagmennyiség 50-60%-át február második felétől március elejéig, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotában juttassuk ki. Érdemes a növekvő kénigény kielégítése érdekében Genezis NS készítményt használni, amellyel a kénszükséglet biztosítható.

Amennyiben a talaj kénellátottsága megfelelő, akkor elegendő a Pétisó kijuttatása, amely gyors oldódásával biztosítani tudja a repce tőlevélrózsa regenerációjához szükséges nitrogént.

A repce a kén mellett kalciumigényes növény is, ezért szükség van a talajból kivont mész pótlására. A másik meghatározó mezoelem a magnézium, amely a fotoszintézisben, a fehérjék előállításában és az energia-háztartásban egyaránt fontos.

Ezen elemek pótlása megoldható Genezis Pétisó alkalmazásával, amely 7%-ban CaO-t, 5%-ban MgO-t tartalmaz.

Ajánlott termékek

Dózisok

Genezis Pétisó

300-400 kg/ha

Genezis Nitrosol

250-350 kg/ha

Genezis NS 25:20

300-400 kg/ha

Genezis Pétibór Extra

3-4 l/ha

Genezis Olajos növény Levéltrágya

4-6 l/ha

4. Második fej – és lombtrágyázás rejtett zöldbimbós állapotban

Ebben a fenológiai stádiumban intenzív a nitrogén felhasználás, ezért amennyiben megosztottuk a tavaszi nitrogénadagot, a fennmaradó mennyiséget feltétlenül juttassuk ki. A repce várható termésmennyisége a becő fotoszintetikus aktivitásától függ. Vigyázzunk, a repce magassága néhány nap alatt jelentősen változhat.

Ha megkésünk a kijuttatással, a növény már nem tudja megfelelően felhasználni a nitrogént. Számos kísérlet arra mutat, hogy egyértelmű az összefüggés a nagy terméshozam és a nitrogéntrágyázás között. Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett nitrogén- és mikroelem-lombtrágyázás hatékony és olcsó eszköze a termésbiztonságnak.

Ne feledjük, hogy a repce érzékeny a bór hiányára! A bór a virágok termékenyülését, a kötődést segíti elő, növeli az olajtartalmat. Immobilis, ezért a növények fiatal hajtásrészei gyakran bórhiányosak.

A bórtartalmú készítményeket legkésőbb virágzás előtt kell kijuttatni egy-két alkalommal. Tavasszal a pótlása nagyon fontos, a növényvédelmi munkákkal egy menetben is történhet. Szervetlen réztartalmú szerekkel nem keverhető!

Ajánlott termékek

Dózisok

Genezis Pétisó

150-300 kg/ha

Genezis Pétibór Extra

3-4 l/ha

Genezis Olajos növény Levéltrágya 

4-6 l/ha

Genezis technológia

Lombtrágya technológia


Kapcsolódó dokumentumok